A Tabán mozi múltja (1910-1949)
A Tabán mozi hosszú múltra tekint vissza. Az 1910-es években több mozgósznház is működött Budapest I. kerületében. 1914-es Mozi almanach még csak a kerületi mozik címét tartalmazza. Az 1917-es évkönyv alapján a kerületi mozik(zárójelben a mozik befogadó képessége): Simplon (260 fő), Erzsébet (200 fő), Scála (260 fő), Krisztinavárosi (250 fő), Alkotás (200 fő), Nap (180 fő), Palota (320 fő). 1919-ben Makrai Teofilné mozija még csak építés alatt áll, 1920-ban nyílik meg Budai Apolló néven. 1200 fős befogadó képességével a kerület legnagyobb mozija lett. 1922-ben ugyanezen mozgószínházak működtek a kerületben, sőt bővült is a számuk a Jókai-kertmozi és az Újvilág-mozi megnyitásával. A kerület központi útján, a Krisztina körúton két mozi is működött: A Scala-mozgó a Krisztina körút 61-ben 250 fős befogadóképességgel, és a Palota-mozgó a 155-ben. Mindkettőt Pécsi Manó alapította. Ő honosította meg Budán az első mozgószínházakat. A Palota-mozgó név rejti a mai Tabán mozit.
Az 1929-es Kinematológiai évkönyv alapján a Palota-mozgót 1910-ben alapította Pécsi Manó Forgács Haralddal. 1914-ben a budapesti mozik között a 19. helyet foglalta el 321 fős befogadóképességével. 1919-ben Forgács Harald halála után özvegy Forgách Haraldnéval együtt vezette a mozit Pécsi Manó. 1922-ben Pécsi már a mozi igazgatója 1925-ig, engedélyese pedig az Orion Filmgyár. Az Orion Filmgyár 1936-ig volt a mozi engedélyese. Ebben az időszakban gyakran változott az igazgató személye. 1925-1930 között Pécsi Manóné az igazgató, 1931-ben Kardos Imre, 1932-1934 Schacherer Károly, 1935-1936 Obernyik István. 1937 és 1943 között a Krisztinavárosi Filmszínház KFT. volt az engedélyes, az igazgató pedig Tornallyay Istvánné. 1944-ben mindkét tisztséget Tornallyay Istvánné viselte. 1945-től a mozit a Baumgarten Irodalmi Alapítvány vette át. Igazgatójának személye 1945-46-ban ismeretlen. Az 1947-es évkönyv alapján ebben az évben a mozi szünetelt. 1948-ban a mozit újra megnyitották Krisztina-filmszínház néven. Engedélyese ekkor is a Baumgarten Irodalmi Alapítvány volt, igazgatója pedig Bernáth Pál. Az 1949-ben már az Alkotás mozi is bezárt, így a kerületben az egyetlen mozi a Krisztina-filmszínház volt.
A Tabán mozi jelene
A Tabán mozi napjainkban az art mozik közé tartozik. Az art mozik a mozik világában hasonló szerepet töltenek be, mint a televízióban a közszolgálati csatornák: a közművelődést kell szolgálniuk. Ez úgy jelenik meg, hogy főműsoridőben - vagyis 17.00 és 22.00 között - art filmet kell játszaniuk. Ez 2:1 arányt jelent, tehát, ha 3 filmet játszanak, akkor abból 2-nek art filmnek kell lenni.
Hogyan lesz egy film art film?
A forgalmazók beadják a filmet, melyet art besoroló bizottság osztályoz. A két legegyszerűbb kritérium: ha a film mondanivalója hozzájárulhat a közművelődéshez, akkor az art film, illetve minden magyar filmet automatikusan art filmnek sorolnak be. Ezután jut el a film a mozikba. Az art filmek bevételeinek 30-40 %-a visszakerül a forgalmazóhoz. A reklámokat a forgalmazó, a helyet az art mozi biztosítja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése